← Összes ügyleírás

Vita házastársi vagyonközösség megszüntetése kapcsán – esettanulmány


Mit tehet a volt férj, ha a volt feleség kiskorú gyermekükkel az ő különvagyonába tartozó lakásban él és a köztük lévő egyezségi megállapodás ellenére sem akar kiköltözni onnan?

Az eset háttere

Ügyfelünknek volt ügyvédje, amikor hozzánk fordult, de mégis el volt akadva az ügyében. Anyagi nehézségekkel is küzdött, így nem volt arra kerete, hogy több konzultációs alkalmat és többórás munkadíjat kifizessen az ügyvédnek. Emellett ideiglenesen a jogi képviselőjével is némi konfliktusa állt fenn, bizalma kissé megingott, mert úgy érezte, hogy az ügyvéd nem képviseli megfelelően az érdekeit. Kétségbe volt esve és nem tudta, merre lépjen tovább. Azt kérte tőlünk, hogy friss szemmel foglaljuk össze a jogi helyzetét, valamint a lehetőségeit az ügyvédjével való kapcsolat rendezésére.

Ügyfelünk, mint volt férj házasságát a megkeresés időpontjában a bíróság már felbontotta és jogerős egyezségi megállapodás is volt a volt házastársak között. Eszerint a nagy részben a férj külön vagyonába tartozó utolsó közös lakhelyükön a volt feleség ott maradhatott egy bizonyos ideig közös kiskorú gyermekükkel. Az egyezség szerint a határozott idő leteltét követően a volt feleségnek a neki járó rész volt férj általi kifizetését követően ki kellett volna költöznie a lakásból. A volt feleség nem volt hajlandó kiköltözni és a háztartási közös vagyonra hivatkozással a lakás értékének a felét követelte.

Ügyfelünk kérdései: Megteheti-e a feleség, hogy a lakásban marad, valóban jár-e neki a lakás értékének fele része, mit tegyen, ha ezt nem tudja kifizetni, és az ingatlan eladását a volt feleség akadályozza, valamint hogyan rendezze a kapcsolatát az ügyvédjével.


A konzultáció menete

Tisztáztuk ügyfelünkkel az ingatlan tulajdoni viszonyait: A lakás tulajdonjoga a házasságkötéskor megoszlott ügyfelünk, ügyfelünk tesvérei és ügyfelünk édesapja között. Később, a házasság fennállása alatt közös vagyonból a házastársak megvették az egyik testvérre eső részt, majd a házasság felbontását követően öröklés útján ügyfelünk tulajdonába kerültek az ingatlan maradék tulajdonrészei is. A rendelkezésünkre álló adatok és a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítottuk, hogy a volt feleséget mekkora tulajdoni hányad illeti meg, ami jóval kisebb volt, mint a fele rész, amit követelt. Ennek megfelelően megbecsültük, hogy mekkora az a megváltási összeg, amit a volt feleség perben követelhetne és ami egy egyezségi megállapodásban megállhatná a helyét.

Azt javasoltuk, hogy továbbra is peren kívüli megállapodásra törekedjen.

Tekintettel arra, hogy ügyfelünknek ez az összeg nem állt a rendelkezésére és hitelképes sem volt, ügyfelünk számára világossá vált, hogy az ingatlant el kell adni.

Arra, hogy a volt feleség megállapodásra való hajlandósága nőjön, és ügyfelünk is biztosítsa őt az együttműködési készségéről, több tippet is adtunk. Így például megfontolhatta, hogy vállalja az ingatlant terhelő hitel átvállalásával járó bonyodalmakat. Kiemeltük, hogy ilyen esetekben fontos, hogy ügyfelünk is vállaljon határidőt ennek elintézésére. Arra is van lehetősége, hogy plusz határidőt biztosítson a volt feleségnek a lakásban maradáshoz, és hogy olyan feltételekkel kösse meg az ingatlan-adásvételi szerződést, ami ezt a közösen megállapított póthatáridőt nem sérti. Egyúttal megerősítettük abban, hogy a volt feleséget is együttműködési kötelezettség terheli a lakás meghirdetése és eladása kapcsán, így hozzá kell járulnia, illetve tűrnie kell, hogy a vevők megnézzék azt és meg kell jelennie a szerződésaláírásokon.

Ügyfelünk a kiskorú gyermek miatt fennálló tartási kötelezettségeit megfelelően teljesítette és a gyermek lakhatása nem kerülhetett veszélybe.

Az ügyvéddel való kapcsolatrendezés érdekében az alábbi lehetőségeket vázoltuk fel:

  1. Újra felkeresi az ügyvédjét és őszintén elmondja, hogy a bizalma nem tört meg, de kétségbe volt esve és segítséget keresett a tisztán látáshoz. Jelzi, hogy továbbra is szeretné hogy ő maradjon a jogi képviselője, kérje meg, hogy egyeztessék a stratégiát, és az ügyvéd jogi álláspontját. (Ezt a megoldást javasoltuk.)

  2. Elengedi az ügyvédet és jogi képviselő nélkül egyezkedik tovább. A volt feleség reakcióitól, illetve az ő ügyvédjének a hozzállásától is függ, hogy megy-e ez egyedül, vagy keres másik ügyvédet.

  3. Ajánlunk mi új ügyvédet, de egy kétségbeesésből adódó félreértés miatt nem biztos, hogy megéri elölről kezdeni egy ilyen folyamatot.

Összegzés

Egy ilyen helyzetben mindegyik fél kiszolgáltatott, így a lehető legnagyobb mértékben a peren kívüli megállapodásra kell törekedni. A másik fél megenyhítésére és kompromisszumok felajánlására mindig vannak lehetőségeink, amelyeken mindenképpen érdemes végigmenni, mielőtt bíróságra megyünk. Egy már kiépített jogi képviselői kapcsolatot sem érdemes felrúgni, ha szakmai kétségek nem merülnek fel, a bizalom helyreállítható.

Az eset tisztázásához két darab 40 perces konzultációra volt szükség.