Kötelesrész: jár pénz, de jár-e házrész is?

Ebben az esettanulmányban egy testvérek között kialakult öröklési jogvitát járunk körül, amelyet az édesapja által kötelesrészre szorított örökös fellépése robbantott ki.

Az eset háttere

Ügyfelünk az örökhagyó egyik fia volt, aki édesapja halálát követően, a testvérével kialakult vita miatt fordult hozzánk. A családi viszonyt jelentősen megterhelte, hogy az örökhagyó végrendeletet hagyott, amelyben a másik - évtizedek óta külföldön élő és a családtól elidegenedett - fia örökrészét kifejezetten a kötelesrészre korlátozta. Ezt az érintett testvér nem fogadta el, és a törvényes öröklés rendje szerinti teljes örökrészét kezdte követelni a többi örököstől, méghozzá agresszíven és vádaskodva.

A kötelesrészre szorított testvér nem csupán az örökrész mértékét vitatta, hanem a végrendelet valódiságát is kétségbe vonta. Ügyfelünk aggodalma elsősorban arra irányult, hogy amennyiben a hagyatéki eljárás eredményeként testvére akár csekély tulajdoni hányadot is szerez a hagyaték részét képező családi házban, az hosszú távon ellehetetleníti a többi örökös mindennapi életét és a vagyoni viszonyok rendezését.

A konzultáció menete

A konzultáció során elsőként a végrendelet jogi helyzetét tisztáztuk. Tájékoztattuk ügyfelünket arról, hogy a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad az örökhagyó számára a törvényes örökös kizárására. Ez történhet más személy örökössé nevezésével vagy kifejezett nyilatkozattal a végrendeletben, és a kizárást nem szükséges indokolni.

A konkrét ügyben a végrendelet ügyvédi ellenjegyzéssel készült, így mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt a jogszabályi érvényességi követelményeknek. Ennek megfelelően nem merült fel megalapozott jogi kétség afelől, hogy az érintett testvért a törvényes örökrész helyett kizárólag kötelesrész illeti meg.

Ezt követően áttekintettük a hagyaték összetételét is. A szóban forgó családi ház az örökhagyó és házastársa közös tulajdonában állt, így az ingatlan tulajdonjogának csak a fele képezte a hagyaték részét.

Részletesen ismertettük a kötelesrész jogi természetét is. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, mértéke pedig annak egyharmada, ami a jogosultat törvényes öröklés esetén megilletné. Fontos hangsúlyozni, hogy a kötelesrész főszabály szerint pénzkövetelés. Természetbeni kiadása – például ingatlanrész formájában – csak kivételes esetben lehetséges, így különösen akkor, ha az örökhagyó így rendelkezett, vagy ha a pénzbeli kielégítés valamelyik fél számára méltánytalan sérelmet okozna, és ezt bíróság előtt bizonyítják.

Összegzés

A konzultáció végére egyértelművé vált, hogy ügyfelünknek nem kell tartania attól, hogy a kizárt testvér tulajdonjogot szerez a családi házban. Sem a végrendelet érvényessége, sem az abban foglalt rendelkezések jogszerűsége nem volt vitatható, és a kötelesrész jogi jellege alapján az érintett testvér követelése főszabály szerint pénzben rendezendő.

A felmerülő kérdéseket egy 40 perces és egy 20 perces konzultáció alatt sikeresen tisztáztuk. Ügyfelünk magabiztosan és felkészülten ment el a hagyatéki tárgyalásra.