Jogosulatlan adatkiadás hatósági eljárásban? – esettanulmány

Mennyire védi az adatainkat a közigazgatási hatóság? Ebben az esettanulmányban erre keressük a választ.

Az eset háttere

Ügyfelünk egy fővárosi agglomerációban lévő társasház lakója. A lakásához tartozó erkély korlátját veszélyesnek ítélte és a közös képviselőnek, valamint a társasház lakóközösségének is többször eredménytelenül jelezte, hogy azt - tekintettel arra, hogy az meglátása szerint osztatlan közös tulajdonba tartozik - társasházi vagyonból szükséges megjavítani. A veszélyességet illetően szakvéleményt is beszerzett, ami alátámasztotta a feltételezését. Mivel a lakóközösség és a közös képviselet nem reagált, az illetékes jegyzőhöz fordult segítségért. A jegyző a beadványról tájékoztatta a közös képviseletet a bejelentő nevének megadásával. Ügyfelünk sérelmezte, hogy a jegyző kiadta a nevét.

A konzultáció menete

A kérdés megválaszolásához áttekintettük a vonatkozó jogszabályokat, így különösen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.), amely a közigazgatási hatósági ügyben alkalmazandó adatkezelési és adatvédelmi rendelkezéseket is tartalmazza.

Ez alapján megállapítható, hogy a hatóság csak abban az esetben rendeli el az adatok zártan kezelését, amennyiben azt a bejelentő kifejezetten kérte, vagy a hatóság hivatalból ennek szükségességét állapítja meg és a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek is fennállnak (így esetünkben a súlyosan hátrányos jogkövetkezmény reális veszélye).

Ezen túlmenően a hatóságnak természetesen be kell tartania az adatkezelés egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt szabályait, így a természetes személy személyazonosító adatai közül csak azokat kezelheti, amelyek az azonosításhoz, illetve az ügy lefolytatásához elengedhetetlenül szükségesek.

Fentiek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy amennyiben ügyfelünk a közigazgatási hatósági eljárás megindításakor kifejezetten nem kérte az adatai zártan kezelését és a jegyző csak a bejelentő nevét adta ki, akkor ez nem tekinthető a jegyző részéről jogszerűtlen eljárásnak.

Addicionális kérdésként felmerült, hogy vajon a lakáshoz tartozó erkély korlátjának a karbantartása, illetve megjavítása kinek a feladata. Ebben a tekintetben a társasházi alapító okirat tud eligazítást adni, ami alapesetben felsorolja, hogy a társasház mely részei tartoznak osztatlan közös tulajdonba és melyek külön tulajdonba. Közös tulajdon esetén társasházi vagyonból, külön tulajdon esetén saját pénzből kell megjavítani. Amennyiben a társasházi alapító okirat nem ad erről egyértelmű felvilágosítást, az általános gyakorlatból tudunk kiindulni. Eszerint az erkély belső, használati tere általában magántulajdonnak, a külső tartószerkezeti elemei, így a korlát is, az épület részének, és így osztatlan közös tulajdonnak tekinthető.

Összegzés

A jelen ügy esetében a jogszabályi környezet miatt ügyfelünknek bele kellett nyugodnia, hogy a neve napvilágot látott - ebben a tekintetben a jegyző jogszerűen járt el. Csak abban az esetben maradhatott volna anonim, ha kérte volna az adatai zártan kezelését és alá tudta volna támasztani, hogy a neve nyilvánosságra hozatalával őt súlyosan hátrányos jogkövetkezmények érhetik.

Az addicionális kérdés tekintetében meg tudtuk erősíteni ügyfelünk álláspontját: a lakásához tartozó erkély korlátját nem saját pénzből kell megjavítani, jogosan várja el ezt a lakóközösségtől.

Mindezt sikerült tisztázni egyetlen 40 perces konzultáció alatt.